A Bookz 'n' Lore nevű nagyon is jó kis blog egy költő és író versenyt hirdetett, amire jelentkeztem és megnyertem, ennek örömére, kirakom egyszerre az összes eddig készült irámányaim:)
Békét!
Vérrel festett égi álom
Égett testek mindenáron
Még egy rettent felkiáltok
Régen ejtett véget várok
Ha nyerünk is
Nem hiszem, hogy viszünk is.
Vérbe fullva
Dalt már nem fújva
Sons Of Anarchy
Hősök és nem költők
Mi hadurak már nem vagyunk
Nem tudtam, hogy ha csak ennyit öltök
Mindenhol elszáll az agyunk
Spieler papa már megint pihen,
nő mint az a rohadt hitem
Ha SOA nem adjuk fel
akkor majd a hősi harc visz el
Költők vagyunk mi már hadurak
Nem pedig nariont lovagló vad urak
Versformát ma újítva
megint odaveszett a flotta java
Én már csak tollal harcolok
Mert fogynak a nyersanyagok.
És ma ennyi fért belém
Sajnos a hadi én
most elbújt valahol
Hol kürt hangja már nem csahol
Hősök
Amerre fúj a szél
arra még nap nem kél
amerre lát a szem
arra a válasz nem
Amikor a nap kel
a Hold eltűnik az éjjel,
amikor a szem lát
akkor már senki nem megy át
Sötét Haj
Ha hátat fordít nekem,
Haja sötétjében elveszem,
S mikor felém fordul
Arcomra vakító fény borul
Vörös Haj
Már az is szívemet égető,
mikor mellettem elmegy ő
S mikor lángoló haja lebeg a szélben
Én elveszem szépséged végtelenjében
Élet
Az élet a játék maga
bár néha inkább a pokol sava,
Mégis nem adhatjuk fel
Hisz még semmi sem ment el!
Az élet hazudik
mint ahogy más vajúdik
és mégis igazat mond
mert a mondat végén ott a pont!
Az élet, öröm
míg lábam nem töröm,
de gyorsan elszáll
nagyon hiányzik egy szakáll!
Az élet csalódás,
annak aki többet vár
mint egy előadás
remélem el, nem mos az ár!
Az élet remény
és kőkemény
könnyű is lehet
de akkor az ember csak tehet!
Boszorka
Idő és Tér mi mindenben él
egyszer majd a nap is felkél
addig a szürke árnyak bálja
megálltíhatatlanul körül vágja
megadja és megszerzi
ki meg nem nevezi
Ki mengenevezné
és ezzel kibelezné
rázúdítaná mindenre
és ezzel a világnak véget vetne
Hosszú napok
Eső mely körbe folyt
most nyomaszt és megfojt
Többé napot nem láthatok?
vagy mi vagyunk oly vakok?
Hát nemlátják az emberek az árnyat?
és nem kérdezik miért fájhat?
Istenem kérlek add meg a választ,
és én talán majd szolgállak.
Szerelem
Nélküled nem teljes az életem
szerelmedre éhezem
ó, gyönyörű érzelem
csakis érted létzem
magamat hozzád nem is mérhetem
szépséged olyan
tán csak képzelem?
Nem lehet hisz hogyan?
Testemnek és lelkemnek kellesz
mert épp elme nem lehet
ha te nem vagy éteke
Megőrülök ha ajkad nem érhetem
ha csak egyet kérhetem
had csókoljalak meg édesem
Elveszve benned
Gyönyörű kék szemeid
akár az Azúr-tenger színei
Hajad oly sötét
akár az éjszaka leple
elfed téged mindentől
Elvagyok veszve!
Mikor szemedbe nézek
az élet csillogását látom
és olyankor úgy érzek
te vagy az én legszebb átkom
elvagyok veszve!
Olyan vagy lelkemnek
akár a szomjazó fának
a reggeli harmat cseppek
és ha hátadon lennének a szárnyak
tudnám, hogy egy angyal vagy
és nem reménykednék esedezve
Elvagyok veszve!
Elvesztem benned
mint a múltba veszett tettek
Elvesztem benned
mert kénytelen vagyok véget vetni ennek!
Unalom
Semmi nem történik
csak mennek a napok végig
az unalom magába szív
senki sem hallja, hogy hív
Ne vesszen el ily egyszerűen
alakuljon az élet nagyszerűen
S ébredjek új napra
úgy hogy nem csak bámulok ki a szabadba
Egyedül
Az ember társas lény
legalábbis ezt mondják
de sajnos elfelejtik a tényt
hogy vannak akik máshogy gondolják
Érzem az utam csak enyém
és csak egyedül léphetem
bár ne lenne ennyire kemény
és ne lenne soha végezte
A csillagok közé akarok szállni
oda ahol az ember is csak porszem
látni akaram a világot mállni
és küzdeni, hogy ne veszhessen sosem
Át akarom lépni az időt
és nem csak kitölteni azt
meg akarom változtatni a jövőt
és megmenteni a fajomat
Lépni akarok miközben megyek
szárnyalni akarok miközben lebegek
olvasni ezekben a tévhitekben
és megmenti azokat az életeket
de mindez nem adatott meg nekem
az utamat csak egyedül léphetem
egyedül és aszürke földön járva
és csak én lehetek egyedül árva!
Refrén
Ha holnap meghalok
és csak egy dolgot kaphatok
én csak téged akarlak
nem kell más csak láthassalak
Ha holnap meghalok
és csak egy dolgot kaphatok
nem kell más csak te
és egy csók amit adsz nekem
"És függöny le..."
Itt a vége fuss el véle,
ezt elolvasnod meg érte
Az elején kezdődik a vége
és a végén kezdődik az eleje
Ennek a történetnek sosincs vége
ha az ének már nem szól
akkor is csak újra indul
mert a világ így nem egy ól
és van a valóságnak is éle
Lépj hát be a messzeségbe
és éld át mindazt amit
és füled nem láthat
és szemed nem tarkít
Lépj hát be a gyönyörűségbe
Legyen egy dalod neked is
mert ha nincsen te már kezdesz
legyen valamid ami lapít
és az elején valamiot megtesz
Legyen egy dalod ami melegít
Üdvözöllek, mert itt kezdődik
szép és mejet látni akarsz
de így sosem tudod meg hogy végződik
az ami számodra a harc!
Én
Zakkant az agyam
Barom a képem
Olvasni szoktam
Radag is rám
Az értelem
Inkább be is fejezem
Éjszakát, kedves életem
Nélküle
Szerelem nélkül
az élet oly sötét
érzelmek ajtójába ékül
áll a logika s az ész
Szerelemből nő a legszebb virág
Nélküle elveszne a világ
a fény sem a régi
ha szerelmet nem ad az Égi
Szerelem tartja a földet helyén
Szerelemtől csordul a forrás
Szerelemből terem minden égyén
Szerelem ami a meg nem osztás
The End
When the Black Sun comes
They shall die
And they have some fun
while they all sigh
When the Black Sun comes
They all shall die
filled with shit,
Becouse they all have crimes
When the Black Sun comes
we shall rule
But if it never does
we're no good
He shall come
And He shall die
For their crimes
and all their lies!
She shines
She shines my darkness
She shines over the stars
I'll never touch her kindness
I cannot reach over the scars
As i walk through my ruins
I whisper Her name
I try te get back what she drew in
and hope the day when she stay.
Dunno
Never forget never forgive
Always take but never give
Fekete Nap
Én vagyok a Fekete Nap és Ő a Fehér Űr
Ha kitöltheném a fényemmel
Akkor nem lenne semmi zűr
De nem is beszél földi arcképemmel
Szeretném megízlelni ezt a semmit
Szeretném átölelni a fénnyel
Szeretném beragyogni semmiséggel
Szeretnék csak mondani ennyit:
Te vagy mindenem és semmim
Te vagy az ki miatt érdemes égnem
Te vagy az amiért még érdemes tenni
Te vagy akiben érdemes élnem
Fény?
Az élet sivár mezején
megcsillan egy magányos fény
Vannak akik úgy gondolják remény
Én csak úgy említem Fény
Vagy létezik, vagy nem ez tény
Lehet egy örömteli esemény
Valaki szerint az erény
(Én csak annyit mondanék
Légy kérlek az enyém)
Ez az érzés nem szerény
Kiáll magáért, és nem elég
Elnyomni nem lehet
Egyszerű emberi elme
mindent magától elvehet
De ez ellen egyszerűen nem mehet
Mert az ember nem él ha nem szeret!
You
You could be so much more than you are
all i ask of you is to follow me
i only hope that i can mend your heart
and show you high you could be
Don't bearly mistake me
i don't want to save your soul
I want to make you see
I don't like how low you fall
Haza felé..
Haza felé menet kinéztem az ablakon
a fák és póznák őrülten fogócskáztak egymással
a házak eszeveszett táncot jártak dombokon
és az égbolt kitárta kék karjait a nyújtózó fáknak
Hazafelé menet körbe néztem a buszon
szavak ádázan küzdtek a többivel
ezt a verset most írom kék, egyszerű mobilon
miközben a busz úthibákon átszökel
Őrület
A szívem megszakad
a szavam elapad
Életem kútja kiürül
Nincs már mért lelkem örül
hiába hordom a vizet
ki ittam az utolsó cseppet
De a vége messze
az utazás most indul
még sosem jártam erre
az ég végre kitisztul
A föld elhagyja a lábam
Ezen a helyen még sosem jártam
a kezembe hullanak a csillagok
és eltűnnek az unalmas napok
vajon vissza térek valaha?
Talán nem tudom meg soha
De még el sem indultam
mikor megijedtem
egyedül érzem magam
csak is ez ll kötztem
és mégsem merem,
nem találom a fejem!
Insanity
I'm going deeper and deeper
I can't find anything to hold onto
I hope that i see a light down there
I don't want to think of you
We are here so so near
We hear what you think
We see the mask you wear
We won't stop to dig
The voices call me with so sweat words
They call me closer and closer
I dont want to get out of here
I just want to learn how to kill!
És van pár kevésbé verses még fojamatban lévő anyag:)
Reggel
Az ember felébredt, üres gondolatok cikáztak a fejében:
tegnap,este,szex,Lilla,reggel,ébredés...
Eddig fel sem fogta, hogy a szemei csukva vannak, kinyitotta
Körbe nézett; Nem látott semmit, csak fényt és annak töréseit
Az agya úgy érzékeli, hogy hall valamit a konyhából, Lilla lehet.
Szagokat érzékel, ham & eggs, mindig ezt esznek reggelire.
Bekapcsolja a TVt képek és hangok orgiája fogadja, semmit nem lát, és semmit nem hall, de az agya mégsem fogja fel.
Megszólal, legalábbis az agya utasítja a hangszálait, hogy szólaljon meg:
-Lilla!
Nem mond többet, nem is kell, megjelenik a fénytörés, amit az agya Lilla ként azonosít.
Lilla hangszálai is hangokat, szavakat, mondatokat formálnak:
-Jó reggelt! Hogy aludtál? Kérsz valamit?
Az ember nem szól semmit, szájon csókolja szerelmét, a szerelem talán igazi, ezt soha nem tudhatjuk.
5 percel késöbb a testük eggyé válik, az ember aki rájött, hogy férfi most mindent lát, és mindent hall,
de az agya nem érzékel semmit, Lilla körülötte.
Be töltik az egész szobát, Hangok szagok, érzések, látványok, sötét, világos, elveszenek ebben a gyönyör hurrikánban.
Mindketten a csúcsra jutnak, az agy vissza kapja az írányítást, a férfi újra nem lát, és nem hall.
A Reggel Elmúlt
A Reggel elmúlt, az éber álom újra kezdődik, a valóság szertefoszlik, a férfi kilép az utcára, autók, fény, emberek.
A férfi vissza vágyik a gyönyörbe, haza, az ágyba, de vár az rémálomvilág, sikító autók, vakító fény, és gonosz emberek.
Beül az autóba, a nyugalom szigete a háborgó tengeren, a autók a fény és az emberek kint. ő bent.
Elíndítja, nyugtató morajlás, be indul a Hi-Fi, nem hallgat rádiót, nem szereti, a saját zenéi mennek, újra és újra.
Elért a célhoz, megint ideges lesz, jobban szeret utazni, min maradni, kivétel otthon, bemegy az épületbe, fel az irodába.
Az úton felfelé, megint emberek és fény, de a férfi tudja, hogy az irodában egyedül van és sötétben.
Az iroda, a sötétítő lehúzva, a titkárnő kint, a kávé bent, ahogy szereti, újra egyedül a gondolatai közt, amik üresek és értelmetlenk, kivétel egyet, szerelem, az egész világban a legmegmagyarázhatatlanabb érzés. Van, nincs? Miért van ha van? Ha nincs akkor mi van? hanincs szerelem akkor a világ van egyáltalán? Ez az egy dolog tartja össze, a szeretet, nem tudni, és nem is lehet tudni. Vajon szerelem az amit érez, egyáltalán mi ez a rejtélyes, és ádáz érzés? Állatias mégis emberi, irigy, féltékeny, és haragos, és mégis, tud megbocsátásra és nyugalomra kényszeríteni, két oldala van és mégis egy, talán abból fakad, ahogy a nő és férfi is különböző, de mégis eggyek. A Férfi ráébredt, hogy ő Ákos.